Az abszolutizmus

ü     A feudalizmus utolsó államformája.
Az uralkodó a rendeket kizárva, hatalmas jövedelmére, a hivatalnokrétegre és a hadseregre támaszkodva próbál uralkodni. Nagyságrendekkel nagyobb a jövedelme, mint korábban.

ü     Az abszolutizmusokat megkülönbözteti:

·        Honnan származik a jövedelem?

·        Milyen társadalmi rétegeket von bele a király a jövedelem termelésébe?

·        Meddig/hogyan hajlandóak finanszírozni a társadalmi rétegek az abszolutizmust?

ü     Fő ellentmondásai:

·        A társadalom fizető rétege teremti elő a pénzt, de nincs beleszólásuk az irányításba.

·        Látszólag soha nem látott erejében van a feudális társadalom, mégis a hanyatlás idején jön létre.

ü     Előnyei:

·        Nagy hivatalnokrendszer és katonaság létrehozása

·        Oktatásfejlesztés és az egészségügy fellendítése

·        Csatornarendszerek, úthálózat létrehozása

·        Védi az alattvalókat a külső támadásoktól

ü    Spanyol abszolutizmus
16-17. sz.
II. Fülöp a rendek gyűléseit, a cortezeket teljesen mellőzve, területi tanácsokra és központi tanácsadó testületekre építve hozta létre bürokratikus korlátlan királyi hatalmát.
Németalföld-spanyolok ® hatalmas ellentétek
® németalföldi szabadságharc

ü    Angol abszolutizmus
A Rózsák Háborújának (VII. Henrik) végére rengeteg arisztokrata elpusztult/meghalt. A megmaradt/életben maradt nagybirtokosokat a király rákényszerítette fegyvereik, kíséretük elpusztítására.
VIII. Henrik uralkodása alatt (1509-1547) tovább formálódott az abszolút királyi hatalom.
Egyházreform®anglikán egyház —feje a mindenkori angol király

Jellemzői:
     Hagyományos gazdálkodásból (tőkés) jön létre
     Mivel szigetország, nem kellett sokat a hadseregre költenie, ami növelte a parlamenttől való függetlenségét
     Nem épült ki költséges központi hivatalszervezet
     Első szakasza lezárult a XVII. sz-ban, amikor a skót Stuartok kerültek trónra.
Az abszolutizmus hatalmasat mozgatott előre a gazdaság fejlődésében.

ü    Francia abszolutizmus
IV. Henrik fiának, XIII. Lajos uralkodásának idején (1610-1643) a királyi hatalom még jobban megerősödött.
XIII. Lajos támogatta a gyarmatosítást – elősegítette az ipar és a kereskedelem fejlődését.
Az erősödő polgárság adóiból, a gyarmati hódításokból, a hazai iparból és kereskedelemből származó bevételekből az uralkodó erősen központosított közigazgatást és csak tőle függő hadsereget állít fel. Ezekre támaszodva kizárja a rendeket a kormányzásból.
XIV. Lajos (1643-1715) uralkodása alatt alakult ki az abszolút monarchia. Korszerűsítette a pénzügyi rendszert és a katonai igazgatást. A király kezében összpontosult a törvények alkotásának, értelmezésének és módosításának joga, ő rendelkezett a végrehajtó hatalommal. Kegyelmet és kiváltságot adott.
(merkantilizmus: aktív külkereskedelmi mérleg elérése)

ü    Keletközép-európai államok abszolutizmusa
A nyugati abszolút monarchiák fölénybe kerültek. Ez késztette az egyes középkelet-európai kormányzatokat a nyugati politikai rendszerhez való igazodásra, valamint a központosított államgépezet és hadsereg megteremtésére.
 A XVI. sz-i Habsburg uralkodók elindítottak bizonyos központosítást, de a nemesség megtörése nem volt erejük.