Az abszolutizmus

�     A feudalizmus utols� �llamform�ja.
Az uralkod� a rendeket kiz�rva, hatalmas j�vedelm�re, a hivatalnokr�tegre �s a hadseregre t�maszkodva pr�b�l uralkodni. Nagys�grendekkel nagyobb a j�vedelme, mint kor�bban.

�     Az abszolutizmusokat megk�l�nb�zteti:

·        Honnan sz�rmazik a j�vedelem?

·        Milyen t�rsadalmi r�tegeket von bele a kir�ly a j�vedelem termel�s�be?

·        Meddig/hogyan hajland�ak finansz�rozni a t�rsadalmi r�tegek az abszolutizmust?

�     F� ellentmond�sai:

·        A t�rsadalom fizet� r�tege teremti el� a p�nzt, de nincs belesz�l�suk az ir�ny�t�sba.

·        L�tsz�lag soha nem l�tott erej�ben van a feud�lis t�rsadalom, m�gis a hanyatl�s idej�n j�n l�tre.

�     El�nyei:

·        Nagy hivatalnokrendszer �s katonas�g l�trehoz�sa

·        Oktat�sfejleszt�s �s az eg�szs�g�gy fellend�t�se

·        Csatornarendszerek, �th�l�zat l�trehoz�sa

·        V�di az alattval�kat a k�ls� t�mad�sokt�l

�    Spanyol abszolutizmus
16-17. sz.
II. F�l�p a rendek gy�l�seit, a cortezeket teljesen mell�zve, ter�leti tan�csokra �s k�zponti tan�csad� test�letekre �p�tve hozta l�tre b�rokratikus korl�tlan kir�lyi hatalm�t.
N�metalf�ld-spanyolok ® hatalmas ellent�tek
® n�metalf�ldi szabads�gharc

�    Angol abszolutizmus
A R�zs�k H�bor�j�nak (VII. Henrik) v�g�re rengeteg arisztokrata elpusztult/meghalt. A megmaradt/�letben maradt nagybirtokosokat a kir�ly r�k�nyszer�tette fegyvereik, k�s�ret�k elpuszt�t�s�ra.
VIII. Henrik uralkod�sa alatt (1509-1547) tov�bb form�l�dott az abszol�t kir�lyi hatalom.
Egyh�zreform®anglik�n egyh�z —feje a mindenkori angol kir�ly

Jellemz�i:
     Hagyom�nyos gazd�lkod�sb�l (t�k�s) j�n l�tre
     Mivel szigetorsz�g, nem kellett sokat a hadseregre k�ltenie, ami n�velte a parlamentt�l val� f�ggetlens�g�t
     Nem �p�lt ki k�lts�ges k�zponti hivatalszervezet
     Els� szakasza lez�rult a XVII. sz-ban, amikor a sk�t Stuartok ker�ltek tr�nra.
Az abszolutizmus hatalmasat mozgatott el�re a gazdas�g fejl�d�s�ben.

�    Francia abszolutizmus
IV. Henrik fi�nak, XIII. Lajos uralkod�s�nak idej�n (1610-1643) a kir�lyi hatalom m�g jobban meger�s�d�tt.
XIII. Lajos t�mogatta a gyarmatos�t�st – el�seg�tette az ipar �s a kereskedelem fejl�d�s�t.
Az er�s�d� polg�rs�g ad�ib�l, a gyarmati h�d�t�sokb�l, a hazai iparb�l �s kereskedelemb�l sz�rmaz� bev�telekb�l az uralkod� er�sen k�zpontos�tott k�zigazgat�st �s csak t�le f�gg� hadsereget �ll�t fel. Ezekre t�maszodva kiz�rja a rendeket a korm�nyz�sb�l.
XIV. Lajos (1643-1715) uralkod�sa alatt alakult ki az abszol�t monarchia. Korszer�s�tette a p�nz�gyi rendszert �s a katonai igazgat�st. A kir�ly kez�ben �sszpontosult a t�rv�nyek alkot�s�nak, �rtelmez�s�nek �s m�dos�t�s�nak joga, � rendelkezett a v�grehajt� hatalommal. Kegyelmet �s kiv�lts�got adott.
(merkantilizmus: akt�v k�lkereskedelmi m�rleg el�r�se)

�    Keletk�z�p-eur�pai �llamok abszolutizmusa
A nyugati abszol�t monarchi�k f�l�nybe ker�ltek. Ez k�sztette az egyes k�z�pkelet-eur�pai korm�nyzatokat a nyugati politikai rendszerhez val� igazod�sra, valamint a k�zpontos�tott �llamg�pezet �s hadsereg megteremt�s�re.
 A XVI. sz-i Habsburg uralkod�k elind�tottak bizonyos k�zpontos�t�st, de a nemess�g megt�r�se nem volt erej�k.