Tri : A humanizmus s a renesznsz Itliban |
A humanizmus s a renesznsz Itliban
2005.01.21. 15:57
Ttelvzlat: 3.
A humanizmus s a renesznsz Itliban
Fontos nevek: Mediciek, Machiavelli, Erasmus, Dante, Petrarca, Guttenberg
I. Az itliai vrosok fejldse:
- vrostpusok (kiktvros, szrazfldi textilkeresked bankvros, egyb)
- az itliai vrosok klnbz felptse
- a tvolsgi kereskedelem s a keresztes hbork hatsa az itliai vrosllamokra
a, Miln – marhakereskedelem
b, Genova – tengeri kereskedelem
c, Firenze – textilipar, bankkzpont
d, Velence – hadiipar, kereskedelem
II. Az llamhatalom s a trsadalom krdse:
- trsadalmi rtegzds (patrciusok <--> vrosi szegnysg)
- az llam felptse
a, centralizlt (Velence, Firenze, Miln)
b, bels harcoktl sztes (Genova)
(TK: 68-69.o // trkp 27.o)
III. Tudomnyok j szemlletmdja a humanizmus s a renesznsz hatsra
- j tudomnyos vilgkp kialakulsa, kisrletezs, tapasztalat, hliocentrikus vilgkp, termszettudomnyok fejldse (Kepler, Galilei, Leonardo da Vinci)
- iskolk s egyetemek jelentsge (bolognai mdszer)
- jfajta mveltsg s embereszmny, a humanizmus magyarzata
- a hatalom krdse, llamelmletek (Machiavelli)
IV. Humanizmus s renesznsz a kpzmvszetekben, ptszetben
- Dante: Isteni Sznjtk
- Michelangelo: Pieta, Dvid szobra
- Boticelli: Vnusz szletse
(kilencedikes irodalom TK)
V. Humanizmus s keresztnysg kapcsolata: panteizmus
VI. Egyn s kzssg gondolkodsmdja a vrosllamokban
- egynisg gondolata, ezek megjelense a mvekben (Mona Lisa, Dvid szobor)
- kzssg, vrosllam, nemzeti nyelv, „a vros, mint otthon”
- boldogsg krdse – szabadsg
|