T�telv�zlat: 3.

A humanizmus �s a renesz�nsz It�li�ban

Fontos nevek: Mediciek, Machiavelli, Erasmus, Dante, Petrarca, Guttenberg

I. Az it�liai v�rosok fejl�d�se:

-         v�rost�pusok (kik�t�v�ros, sz�razf�ldi textilkeresked� bankv�ros, egy�b)

-         az it�liai v�rosok k�l�nb�z� fel�p�t�se

-         a t�vols�gi kereskedelem �s a keresztes h�bor�k hat�sa az it�liai v�ros�llamokra

a, Mil�n� – marhakereskedelem

b, Genova – tengeri kereskedelem

c, Firenze – textilipar, bankk�zpont

d, Velence – hadiipar, kereskedelem

II. Az �llamhatalom �s a t�rsadalom k�rd�se:

-         t�rsadalmi r�tegz�d�s (patr�ciusok <--> v�rosi szeg�nys�g)

-         az �llam fel�p�t�se

a, centraliz�lt (Velence, Firenze, Mil�n�)

b, bels� harcokt�l sz�tes� (Genova)

(TK: 68-69.o // t�rk�p 27.o)

III. Tudom�nyok �j szeml�letm�dja a humanizmus �s a renesz�nsz hat�s�ra

-         �j tudom�nyos vil�gk�p kialakul�sa, kis�rletez�s, tapasztalat, h�liocentrikus vil�gk�p, term�szettudom�nyok fejl�d�se (Kepler, Galilei, Leonardo da Vinci)

-         iskol�k �s egyetemek jelent�s�ge (bolognai m�dszer)

-         �jfajta m�velts�g �s embereszm�ny, a humanizmus magyar�zata

-         a hatalom k�rd�se, �llamelm�letek (Machiavelli)

IV. Humanizmus �s renesz�nsz a k�pz�m�v�szetekben, �p�t�szetben

-         Dante: Isteni Sz�nj�t�k

-         Michelangelo: Pieta, D�vid szobra

-         Boticelli: V�nusz sz�let�se

(kilencedikes irodalom TK)

V. Humanizmus �s kereszt�nys�g kapcsolata: panteizmus

VI. Egy�n �s k�z�ss�g gondolkod�sm�dja a v�ros�llamokban

-         egy�nis�g gondolata, ezek megjelen�se a m�vekben (Mona Lisa, D�vid szobor)

-         k�z�ss�g, v�ros�llam, nemzeti nyelv, „a v�ros, mint otthon”

-         boldogs�g k�rd�se – szabads�g